Üveges Krisztina

Volt előzetes elképzelésed arról, hogy milyen művésszel szeretnél együtt dolgozni? Volt, aki ehhez képest meglepett, vagy inkább arra találtál rá, akit eleve kerestél? 

Igen, volt előzetes elképzelésem, hogy kivel tudnék együtt dolgozni a portfóliók alapján. Az általam már ismert alkotókat tekintve már eleve több lehetőséget is el tudtam képzelni, de voltak olyan ismeretlen alkotók is, akik munkáját nézve szintén voltak ötleteim a közös munkára. Igen, volt olyan, aki meglepett, mert annyira nem tudtunk beszélgetni, hogy még a rövid időkeretet is kínos hallgatások töltötték ki, annak ellenére, hogy az illető művei amúgy nagyon tetszettek.

Miért épp őt választottad? Miért jelenthet izgalmas szakmai kihívást számodra épp az ő terve?

Katával azért választottuk egymást, mert úgy tudtunk szinte az első perctől beszélgetni, hogy világos volt, van bőven sok olyan közös szál, amin már ott helyben el tudtuk kezdeni a gondolkodást. A műveit korábban nem ismertem, viszont a portfoliója és a honlapja alapján nagyon komplex művésznek ismertem meg, aki gazdag elméleti háttérrel dolgozik és több mint aktuális a témaválasztása is. Számomra remek kihívás egy ilyen inspiráló alkotó világát megismerni és azt közvetíteni, megosztani másokkal. Már a kezdeteknél nagyon sok ötlet merült fel, ami a későbbi személyes találkozó, a műteremlátogatás után tovább mélyült, és megerősített minket abban, hogy van mit mondanunk közösen.

A randi melyik pontján dőlt el benned, hogy ő lesz a te embered?

Mi az interjú végén úgy váltunk el, hogy kimondtuk, örömmel dolgoznánk együtt. A többi kurátorral való egyeztetés során volt némi izgalom, mert egy másik kurátor is szeretett volna Katával dolgozni, de végül meg tudtunk egyezni.

Mit gondolsz, létezik „szerelem első látásra”? Vagyis a gyorsan kialakuló szimpátia meg tud alapozni egy tartós munkakapcsolatot?

Igen, azt hiszem bizonyos esetekben lehet már az elején érezni, hogy működik a kémia. Ha merünk hinni ennek a megérzésnek, az megalapozhat egy jó és tartós munkakapcsolatot, mivel egy szimpatikus munkatárssal hamarabb meg lehet találni a közös hangot és bátrabban mehet a kreatívkodás, elő lehet állni vadabb ötletekkel is, ami nagyon jó tehet a projektnek.

Koleszár Kata

„Rapid randi”, vagyis rövid időd volt a bemutatkozásra. Mire helyezted ebben a hangsúlyt, és milyen reakciót vártál a kurátortól?

Ilyen rövid idő alatt nagyon sokat számít az első benyomás és az első öt perc szerintem döntő fontosságú. Arra helyeztem a hangsúlyt, hogy legyen 3-5 mondatom, ami jól összefoglalja a munkám lényegét és azon voltam, hogy ezt minden találkozás elején el tudjam mondani. Konkrét elvárásom nem volt a kurátorok részéről. Abban bíztam, hogy valamilyen módon mindenki tud majd kapcsolódni a témámhoz/hozzám és szerintem ez így is történt.

Szerinted mivel nyerted el a kurátor tetszését? Mi bennetek a közös? Vagy épp az ellentétek vonzzák egymást?

Üveges Kriszta választott engem, aminek nagyon örültem. Az első perctől megvolt közöttünk az összhang és a kémia, ami önmagában nagyon inspiráló volt. Ami pedig közös bennünk és igazán előre vitte a beszélgetésünket, az a téma iránti lelkesedés mindkettőnk részéről.

Fel tudott vetni a kurátor olyan új szempontokat a terveddel kapcsolatban, ami meglepett, amit megfontolandónak találsz?

Igen, abszolút. Nagyon hamar ötletelni kezdtünk arról, milyen úton lehetne előrehaladni a választott témámban. Kriszta részéről pedig csodás ötletek jöttek például kapcsolódó, interaktív programokról, ami számomra rendkívül inspiráló volt.

Mit gondolsz, létezik „szerelem első látásra”? Vagyis a gyorsan kialakuló szimpátia meg tud alapozni egy tartós munkakapcsolatot?

Igen, eddig is biztos voltam benne, de a kurátor-művész rapid randi, csak megerősített ebben.