Szabó Noémi

Volt előzetes elképzelésed arról, hogy milyen művésszel szeretnél együtt dolgozni? Volt, aki ehhez képest meglepett, vagy inkább arra találtál rá, akit eleve kerestél? 

Nagyon izgalmas koncepciót vet fel az EAD, ami nyitottságot kíván a kurátortól és rugalmasságot a művésztől. Voltak alkotók, akiket ismertem korábbról és voltak meglepő, inspiráló találkozások és felfedezések. Úgy vélem, hogy az EAD során megismert művészek közül vannak olyanok, akiket bár nem választhattam ki e találkozó során, a későbbiekben szívesen dolgoznék velük együtt. 

Miért épp őt választottad? Miért jelenthet izgalmas szakmai kihívást számodra épp az ő terve?

Szabó Klára Petrát ismertem korábbról, sőt dolgoztunk is együtt a múltban, azonban olyan – véleményem szerint – erős anyaggal jelentkezett, ami nagyon felkeltette az érdeklődésemet, ráadásul egybevág a kurrens kutatásaimmal. Festészet-alapú, de multimediális kiterjesztésű projektje, a női létezéssel és identitással kapcsolatos kérdéseket vet fel. 

A randi melyik pontján dőlt el benned, hogy ő lesz a te embered?

Miután mindenkit végighallgattam, kialakult bennem egy rangsor, amiben egyéni művészek és alkotó párosok is helyet kaptak, mérlegelni kellett, hogy az EAD helyszíneként szolgáló The Space terében melyik projekt-terv tudna a legjobban működni. Bár nehéz volt a végső döntést meghozni, Szabó Klára Petra koherenssé kovácsolható, de alapvetően minimalista kiállítás képet nyújtó projektje lett a befutó. Azóta közösen meg is beszéltük, hogy három műből álló, egymásra reflektáló alkotásokat fogunk bemutatni a prezentáción.

Mit gondolsz, létezik „szerelem első látásra”? Vagyis a gyorsan kialakuló szimpátia meg tud alapozni egy tartós munkakapcsolatot?

A jó és tartós munkakapcsolathoz nyilván sok összetevő szükséges: a kurátor részéről az azonosulás képessége, a nyitottság, illetve az, hogy megfelelően tudja kontextualizálni az adott művész munkásságát, művészetét. Művész és kurátor akár gyorsan, de van úgy, hogy lassabban hangolódik egymásra, minden a kölcsönös szimpátián múlik. Ahogyan említettem, Szabó Klára Petrával mi már ismertük egymást, így az „egymásra hangoltság” adott volt, most pedig az a feladatunk, hogy alaposan kidolgozzuk a kiállítás-terv részleteit.  

Szabó Klára Petra

„Rapid randi”, vagyis rövid időd volt a bemutatkozásra. Mire helyezted ebben a hangsúlyt, és milyen reakciót vártál a kurátortól?

Mivel feltételeztem, hogy a kurátorok áttekintették a pályázathoz csatolt portfóliómat, ezért a jelenlegi projektjeimre fektettem a hangsúlyt, illetve felvázoltam nagy vonalakban, hogy milyen anyagot tudnék bemutatni a kiállításon. Ez alapján már tudtunk beszélgetni a lehetséges kapcsolódási pontokról. 

Szerinted mivel nyerted el a kurátor tetszését? Mi bennetek a közös? Vagy épp az ellentétek vonzzák egymást?

Szabó Noémi kurátorral korábban már volt alkalmam együtt dolgozni. Akkor már megtapasztalhattam a zökkenőmentes közös munkát vele. Hasonlóan gondolkozunk és biztos vagyok benne, hogy most is jó csapatot fogunk alkotni!

Fel tudott vetni a kurátor olyan új szempontokat a terveddel kapcsolatban, ami meglepett, amit megfontolandónak találsz?

Igen! Nagyon izgalmas látni, hogy egy kurátor hogyan viszonyul a munkámhoz és mennyire más perspektívából tudja szemlélni azt. 

Mit gondolsz, létezik „szerelem első látásra”? Vagyis a gyorsan kialakuló szimpátia meg tud alapozni egy tartós munkakapcsolatot?

Igen, hiszek benne! Ugyanakkor sohasem alapozok meg, főleg nem szakmai kapcsolatot első benyomás alapján.